2020. szeptember 29., kedd

Kapar az élet alássan - itt az első új dal a novemberben érkező harmadik Ørdøg-lemezről!

Ø3 címmel november 6-án jelenik meg az Ørdøg zenekar harmadik albuma, méghozzá a novemberi HammerWorld magazin extra CD-mellékleteként, a digipack-verzió azonban már most előrendelhető a csapatnál. A lemez első előzeteseként a korábban bemutatott, Az élet alássan című dallal lehet ismerkedni.

"A hivatalos megjelenés november 6., ekkor kerül az újságárusokhoz a HammerWorld magazin, amelynek extra CD-melléklete lesz a lemez, valamint ekkortól lesz az anyag elérhető az összes digitális platformon. A digipackos CD-ket azonban a tervek szerint már október végén elkezdjük kipostázni, így azok, akik megrendelik, már egy-két héttel korábban hallani fogják. Akár egymagában, akár egy vadonatúj pólóval kombóban kéritek, mostantól itt tudjátok előrendelni: popshop.hu/1110-ordog (Bakelit idén nem lesz, van rá terv, hogy később majd igen, de valószínűleg legkorábban jövő ősszel.)"

A zenekar Facebook-oldala: www.facebook.com/ordogmusic

"Kedves hallgatók! Ez itt az első dal a november elején megjelenő új Ørdøg-lemezről, az Ø3-ról. A produkciós munkákat Vári Gábor végezte a Miracle Sound stúdióban, a videót Magyar Elemér  készítette, mi pedig nagyon kíváncsiak vagyunk, mit szóltok hozzá, hogy kapar az élet alássan a kurta világban. Parancsoljatok!"



A tracklista eképpen alakul majd: ØRDØG - Ø3
(11/06 - Edge/HMP)

01. Van időnk
02. Az élet alássan
03. VIII
04. Két marék Kánaán
05. A legszebb szín
06. Semmi alá
07. Meztelen király
08. Nincs
09. Méreg
10. Hol érsz utol?

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 27., vasárnap

Kinyomtatták a szívemet | Nick Hornby: Olyan, mint te (könyvbemutató)

Akárcsak Rob a Pop, csajok, satöbbiben - ki ne emlékezne rá? -, az új Hornby-regény főhőse, Joseph is DJ szeretne lenni. De egyelőre csak egy hentesboltban dolgozik (egyéb részidős munkák mellett), és csak álmodozhat arról, hogy az első trackje bombasiker lesz. Emellett még arról a kedves, sötét hajú nőről szokott álmodozni, aki minden szombaton megjelenik a boltban; miközben tudja, hogy semmi értelme, hiszen a nő sokkal idősebb nála... Igen, a kedves, sötét hajú nő Joseph miatt szeret ebbe a boltba járni - miközben tudja: semmi értelme, hogy akár csak elkezdjen fantáziálni róla. Mert neki a válás után most egy jóravaló, idősebb férfit kellene találnia... Az Olyan, mint te azzal a meglepetéssel szolgál, hogy miközben ugyanolyan élvezetes és érzelmes komédia, mint a korábbiak, Hornby még mindig tud újat mondani a párkapcsolatokról - és mellesleg arról is, hogyan élték/élik át a brit emberek a Brexittel járó őrületet.

INFO-BOX

  • Szerző: Nick Hornby
  • Cím: Olyan, mint te (Just Like You)
  • Kiadó: Helikon
  • Megjelenés éve: 2020
  • Terjedelem: 360 oldal
  • Műfaj: kortárs szép- és szórakoztató irodalom a fiction és a non-fiction határán
  • Értékelés: 100 %
Nemrégiben látott napvilágot (hazánkban a Helikon gondozásában és M. Nagy Miklós kitűnő fordításában) a világszerte ismert és hatalmas népszerűségnek örvendő kortárs brit szerző, Nick Hornby legújabb regénye, az Olyan, mint te, s mivel eddig mind a tizenegy magyarul is megjelent művét olvastam már, egész egyszerűen kihagyhatatlannak éreztem a hazai és világszinten egyszerre megjelenő regény minél korábbi sorra kerítését. (Nem elhanyagolható a ténye annak sem, hogy rövidesen egy rendezvény keretein belül mutatom be az összes korábbival együtt, szóval ez egyfajta előzetes és tréning is, emberek!) Mielőtt megismerkednénk a történettel, azért valamelyest idejét és helyét érzem annak, hogy nagyvonalakban bemutassam a szerzőt azoknak, akik esetleg nem ismernék.

Az 1957-ben született Hornby angol nyelv és irodalomtanárként végzett Cambridge-ben, Highburyben pedig a futballal kezdett mélyebben foglalkozni, a nyolcvanas évek vége felé azonban megérintette annak szele, hogy valami hiányzik a kortárs angol irodalomból, ezért tollat ragadott, s habár kezdeti írásai nem voltak kiemelkedőek, rövidesen már újságíróként kereste kenyerét és többek közt az Elle, az Independent, a Sunday Times és a Vouge is lehozta szövegeit. (Ezek többnyire popzenéről és sportról szóló összefoglalók voltak, talán nem véletlen, hogy később mindkét terület a komolyabb életmű szerves részévé válik majd.) Egy itthon ismeretlen státuszban leledző esszékötetet követően aztán jöttek a bestsellerek, amiket talán a filmvászonról rengetegen ismerhetnek: Egy fiúról, Pop, csajok, satöbbi, Hosszú út lefelé, de készült mozifilm a Fociláz című, Arsenal (és egyébként a foci) iránti rajongásról szóló életrajzi ihletésű kötetből is (eredeti, '90-es évekbeli tálalása itthon Egy férfi, egy nő és egy focicsapat volt, nőiesített későbbi verziójának címe Szívem csücskei, s így talán már sokaknak megvan...). Írt regényt a kamasz korosztálynak, de tényirodalmi munkái is kifejezetten szórakoztatóak, tanulságosak, ahogy további, elbaltázott életekről és párkapcsolatokról szóló regényei is. Nem elhanyagolható tény, hogy a szerző óriási popzene-rajongó. Legkedvesebb dalaihoz kapcsolódó történeteit és benyomásait néhány New Yorker-beli cikkével együtt a 2003-ban megjelent 31 dal (31 Songs) című vékonyka könyvben gyűjtötte össze. Ezen kívül számos rangos elismerés tulajdonosa, és ennyi talán elég is lesz, bővebben a hivatalos honlapján kedvetekre böngészhetitek életrajzát.


Amiért billentyűzetet ragadtam most, az ugyebár a legújabb,
Olyan, mint te című regény, melynek főszereplői Joseph, a huszonkét éves szubszaharai (ugyanis mint megtudtam, az afro-amerikai kifejezés tulajdonképpen helytelen) srác és Lucy, a negyvenkét éves tanárnő, aki (és most nagyon polkorrekt leszek) bőrszínét tekintve - is - szöges ellentéte a srácnak. Annak a fiúnak, aki szeretne menő DJ lenni, de eddig csak egy számot rakott össze, azt is mindenhonnan lenyúlt alapokból és ének nélkül, ezzel pedig nem juthat túl messzire. Mindennapjait a helyi hentesboltban tölti, méghozzá a pult mögött, hiszen így keresi kenyerét, ennek körülményeiről pedig bővebben az alábbi beleolvasóban tudhattok meg többet. (Nehogy már én spoilerezzek, inkább a szerző!) Azért azt meg kell hagyni, hogy a végleges regényformába öntött dolgok nem feltétlenül tükrözik a kissé cukormázas és negédeskedő fülszöveg (lásd legfelül) tartalmát, hiszen Joseph nem kifejezetten álmodozik Lucyről, sokkal inkább a tettek mezejére kíván lépni - persze csak elméletben, hiszen tudja, hogy egyrészt semmi esélye egy ilyen gyönyörű és okos nőnél, másrészt fura is lenne, de... és mert mindig van egy de: gyerekek, ebben semmi fura nincs, oké?! (Személyes fül egy darabig behajtva.)

A srác rövid idő (konkrétan pár mondatváltás) alatt babysitter lesz a nőnél, ugyanis annak van két kisiskolás fia, akikre vigyázni kell, mikor nem az apjukkal vannak, anyu pedig a maga kis kimenő idejét tölti. (Történetesen randizgat, legalábbis próbál korabeli, komoly benyomást keltő férfiakkal. Talán mondanom sem kell, hogy rendre csődöt mond...) A gyerekcsőszködés - mondhatjuk így - ürügyén pedig már nem sok kell, hogy szeretőkké váljanak, a helyzet azonban mégsem olyan egyszerű, mint gondolnánk: minden jó történetbe - ez pedig sokszorosan is az - kell egy bonyodalom, ezt pedig itt nem más okozza, mint a Brexit, pontosabban pedig a dilemma, hogy akkor most menjünk, vagy maradjunk. A nő maradás, a srác pedig kilépés párti, ez pedig kisebb feszültséget is okoz kettejük közt, mégsem ez az igazán érdekes - hanem hogy környezetük (a tanári kar és a hentesbolt munkatársai) hogyan reagálja le döntésüket, ami a végső szavazás során Joseph esetében elképesztően megmosolyogtató lesz, pont ezért nem is sütöm el, legalább ennyi meglepetést hadd hagyjak a majdani olvasónak.

A történet a szerzőtől megszokott módon ötvözi az egyszerű hétköznapok világát valami olyan üggyel, ami jórészt a háttérben zajlik és egyfajta általános társadalmi jelenségnek tekinthető - esetünkben a párkapcsolati szál találkozik a Brexit körüli felhajtással - amiből a politikusok olyan élet-halál harcot csináltak annak idején, hogy még emberéletet is követelt -, ennek köszönhetően buknak a felszínre bizonyos dolgok, igaz, most valamiért nem olyan durván, mint például a Hogy legyünk jók? esetében, de maga az analógia jól működik, a recept ennyi év után is majdhogynem ugyanaz. A mondás is úgy tartja, hogy bevált recepten ne változtass, Hornby pedig tökéletesen aláveti magát ennek, olvasás közben mindenki megkapja, amire vágyik tőle, jómagam például az érzelmi kielégülést, sokszorosan is. Tény, hogy a fordítás tekintetében akad egy pár sánta dolog, mint például a csoportvezető tanár fogalma (szerintem az osztályfőnök kifejezés ideillőbb lett volna, ahogy a track helyett is a szám vagy dal) és Joseph miatt is elszállt az agyam egy ponton, de előbbi végtelenül elhanyagolható, tök jelentéktelen dolog, utóbbit pedig sikerült kompenzálni, úgyhogy egy pillanatig sem haboztam a százalékos értékelésnél. A fickóért rajongók ezt is szeretni fogják, akik pedig most kezdenék az ismerkedést, bátran vegyék csak kézbe, nem bánják meg. Nem mondom  hogy a top háromban van, de a negyedik helyre azért simán odafér - meglepetést minimális mértékben tartogat (a fülszöveg ígérete ellenére), de kikapcsol, gondolkodtat, és ami a legfontosabb: a léleknek kell a simogatás, és ettől a könyvtől aztán meg is kapja, ahogy az elvárt nagy mosolyokat és időben beiktatott szívfacsarásokat is.


Végül pedig engedtessék meg nekem egy kis személyes állásfoglalás is: Hornby az egyik kedvenc szerzőm, külföldiek között mindenképpen első helyen áll. Minden magyarul megjelent könyvét olvastam, de nem csak emiatt kapcsolódom hozzá ennyire. Lelkileg is, méghozzá nagyon. Az Olyan, mint te egy olyan időszakban ért el, mégpedig a lelkem legmélyebb kamrájáig, amikor - teljesen tudat alatt - akkora szüksége volt rá, hogy az már-már kísérteties. Sokszor majdnem elfogott az örömtől való sírás olvasás közben, és nem egyszer éreztem azt, hogy ezen a 360 oldalon egyszerűen kinyomtatták a szívemet. Legszívesebben újra elkezdtem volna a befejezést követően, ez is bizonyítja, mekkora király az ember. Jó volt látni, hogy a számomra eléggé felemás Vicces lány után visszatért a játékba, azt pedig talán mondanom sem kell, hogy mint sok másik könyve, ez a történet is megfilmesítés után kiált, bár a Pop, csajok, satöbbi nőiesített verziójának bukása és az Egy házassság helyzete bemutatását követően erre aligha van esély, igaz, soha nem szabad azt mondani: soha. Ki tudja, meglehet, évek múlva Joseph és Lucy különleges, de egyáltalán nem fura története vonzza majd be a mozilátogatókat a vászon elé. Én már most, látatlanban lefoglalnék az esetre két jegyet, úgyhogy remélem a legjobbakat!

Az érdeklődők számára egy újabb beleolvasó itt érhető el, a kötet pedig 20 százalék kedvezménnyel a kiadó honlapján vásárolható. Kedvcsináló idézeteket a moly.hu könyves közösségi oldalon találhattok.

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 23., szerda

Nem kell még abbahagyni... | Zorall: Fémforgácsok (lemezbemutató)

INFO-BOX

  • Zenekar: Zorall
  • Album: Fémforgácsok
  • Kiadó: Edge Records
  • Megjelenés éve: 2020
  • Műfaj: heavy metal
  • Értékelés: 9/10
  • Tracklist: 01. Most kéne abbahagyni 02. Jég dupla whiskyvel 03. Füstbe ment terv 04. Ringasd el magad 05. Ezüst eső 06. Táncoló fekete lakkcipők 07. Fémforgácsok 08. Távollét 09. Űrmese 10. Nem leszek a játékszered 11. Szombat szakíts szét
Nem tudom, ki hogy van vele olvasóink között, de én személy szerint imádom a Zorall munkásságát. Az, hogy ismert külföldi rock/metal témákkal gyúrunk össze évtizedek óta a hallójáratokból kikopni képtelen magyar slágereket (többnyire popszámokat, ugyebár), egyszerűen a 2003-as Nem csak a húszéveseké a világ album óta működik. Nálam legalábbis marhára, igaz, a külföldi könnyűzene gyöngyszemeit magyar szöveggel tálaló Retrográdot háromnál többször nem bírtam meghallgatni az évek során, a többi lemez viszont stabilan ott van a bármikor hallgatható kedvencek között. Nem mondom, az esetek nagy részében olyan dalokat választanak hazai frontról, amiket maximum poén szinten hallgatok, de az Iron Maiden, Metallica, Scorpions vagy hasonló riffekre helyezett, vagy csak simán rockosított darabok nem csak szórakoztatnak, de simán képes vagyok legyűrni pl. egy-egy Dolly Roll vagy Kovács Kati dalt úgy, hogy alapból nem vagyok oda értük.

A két évvel ezelőtti és egyben legutolsó Presszó Metal egy remek, egységes és sokszor hallgatós koronggá érett nálam, bár Priest, Metallica és Maiden-alapokkal nem nehéz egy magamfajtát lekenyerezni, azért azt el kell mondani, hogy Weisz László kiválása után készült, és már nem álltunk távol attól, hogy az ikonikus frontember, Szasza és a bőröket csépelő Boros Péter is elhagyják helyüket. (Utóbbi, egyébként lövésem sincs, hova tűnt, viszont helyére a The Tumor Called Marla soraiból ismert Csobán Bence érkezett, aki irtó jó választás, ez tény, de szegény Pöpi eltűnésének híre úgy elment mellettem, hogy csak na...) Szasza helyére Koroknai Árpád (korábban: Szfinx, Omen, P. Box, jelenleg a KORI frontembere) érkezett, aki - most kerek perec kimondom - végre egy IGAZI ÉNEKES a zenekarban! Bár elnézve a tracklistát és meghallgatva a lemezt, ezekhez a dalokhoz azért kell a hang, akinek pedig annyi gyakorlata és tapasztalata van a metaléneklésben, mint Korinak, az csak kitűnő húzás lehet. 

Nos, az is lett, úgyhogy a nyitódallal ellentétben korai lenne még az abbahagyást fontolgatni. Sőt, most minden bizonnyal egy új korszak kezdődik, ami remélhetőleg követi a Fémforgácsok által kijelölt irányvonalat és a saját dalok tekintetében is egy sokkal metalosabb irányba mozdul el. A korábban főleg ska-jellegűként kategorizálható dalokat (pl. Minden nő meztelen, Krisztina...) ezúttal vérbeli metalhimnuszok váltják fel (Fémforgácsok, Szombat szakíts szét), de akad sztorizós nóta is (Űrmese), bár az is a keményebb vonalon megy, ahogy a Petőfi-feldolgozásból sem spórolták ki a fémet, de ami mindig is a zenekar lényege volt, az nem más, mint a sokszor képtelen, mégis működő párosítások. 

A megjelenés előtt sokakkal beszélgettem arról, miért jó egy ilyen Zorall-ötvözet és minden esetben arra jutottam, hogy a legfontosabb, hogy egyik dal ne dobja le magáról a másikat. Jelen esetben például el sem bírtam képzelni, hogy Kovács Kati vagy Szécsi Pál, esetleg Komár László egy-egy klasszikusa milyen külföldi fémtermékkel találkozhat, erre ismételten olyan meglepetéseket okoztak a srácok, hogy le a kalappal! Anélkül, hogy minden poént lelőnék: ez valóban egy metallemez. Ismert, jellegzetes, elsőre beugró heavy, power és thrash témákkal keverve szólnak a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes évek kedvelt hazai slágerei. (Különösen kiemelkedő számomra az Omega amúgy is kedvenc Ezüst esője a Hallowed Be Thy Name-mel - ugye mondanom sem kell, ki az előadó? Vagy az abszolút telitalálat Slayer vs. Szécsi Pál ötvözet, ami pont annyira működik, mint amennyire képtelennek hangzik. Hallgassátok meg, egyszerűen fergeteges, ahogy a Helloween és Kovács Kati találkozása is megér egy misét, na.)

A keverékek minden esetben működnek, sokszor annyira, hogy első blikkre nem is ugrik be, mit hallok fő témaként, olyan jól csinálják, a saját dalok pedig iszonyat karakteresek és ütősek, csak remélni tudom, hogy még sok hasonló lesz, mert ezt a fonalat rohadtul sikerült elkapni. Azt pedig talán mondanom sem kell, hogy a Závodi Gábor irányítása alatt készült korong kiválóan szól, arányok tekintetében minden a helyén van, bár a tracklist nem pont a lemezen hallható sorrendet tükrözi, de most komolyan ez legyen a legnagyobb probléma... Nem tudom, mennyi kraft van még a srácokban, de talán a megújulás sok remek pillanatot eredményez még. Én a következő anyagra javasolnék egy Bruce Springsteen: Born In The USA / Bon-Bon: Valami Amerika kombinációt, illetve bármit, amire Burzumot vagy Bathoryt lehet fektetni... Béke, szeretet! \m/

 

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 17., csütörtök

Macskanadrág - 11 év után készült el és már előrendelhető a 'Pénzt és életet' című nagylemez

11 év után, 11 friss dallal jelenik meg 2020.10.09-én a Macskanadrág Pénzt és életet című friss albuma, melyet a budapesti Grenma Studióban rögzítettek. A punkok az elmúlt években már több dalt is közzétettek, így a közönség előtt nem ismeretlen Részeg mindenki, 19-re lapot és Az én csajom is végre hallható lesz lemezen. A zenekar most egy lemezelőzetes videót is közzétett, amelyben minden dalba bele lehet hallgatni, ha pedig tetszett a végeredmény, a lemezt elő is lehet rendelni a zenekar honlapján

  

Garfield: “Hosszú és fáradságos 11 év volt ez, ami nem telt el munka nélkül. Évente készítettünk egy dalt, aminek ebben az évben végre meglett a gyümölcse!” 

“Srácok lányok... Fantasztikus az új albumunk! Már a megjelenés pillanatában farostlemez!” - tette hozzá Szabi.
Macskanadrág: Pénzt és életet 2020.10.09. // EDGE Records (HMR Music Kft.) 01. Állatkínzó, a kurva anyád 02. 19-re lapot 03. Az én csajom 04. Fangli, húr és mész 05. Haldokló Föld 06. Ember tervezett 07. Nézd el nekem 08. Rád hagyom 09. Részeg mindenki 10. Pulykapénz 11. Antiszoc

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 15., kedd

Reason - október elején jelenik meg a 'The Divine Rest' album, itt az első előzetes


2020. októberében jelenik meg a HammerWorld Magazin mellékleteként, illetve a Nail Records kiadásában a gothic / doom / dark metal vonalas, idén 25 éves Reason új albuma, a The Divine Rest, mely már előrendelhető az alábbi linken keresztül egyedileg, és különböző csomagokban egyaránt. A 8+1 dalos kiadvány felvételei a szentendrei RX-stúdióban, illetve a budapesti Sanctuary of Dionysusban készültek. A lemez első előfutárának, a Káin és Ábel történetét feldolgozó Brothernek az eredeti, 2017-es keverése egy új köntöst, még dögösebb és súlyosabb hangzást kapott a szegedi Miracle Soundban, ahol Vári Gábor készítette el a remixet és a remasteringet.

   

A kliphez a grafikákat Arányi Kriszta, az animációt pedig Domonkos Martin készítette. A The Divine Rest lemezen olyan remek zenészek és énekesek közreműködnek majd, mint Kátai Tamás (Thy Catafalque), Mikus Tamás (Agregator) és Pettenkoffer Zsófi (Herself). Type O Negative, Paradise Lost, Opeth, Katatonia rajongók számára kötelező hallgatnivaló! 

Reason: The Divine Rest 
2020.10.02. - Nail Records (HMR Music Kft.) - NAILCD319 

01. Messiah 02. Silent Earth 03. Brother 04. Wrong Heaven 05. Rise 06. Titans 07. We, Creators 08. The Divine Rest 09. War Within (bonus track)

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 11., péntek

Rágnak a vasfogak | Sub-Zero: A rozsda lelke (lemezbemutató)


INFO-BOX
  • Zenekar: Sub-Zero
  • Album: A rozsda lelke
  • Kiadó: szerzői kiadás
  • Megjelenés éve: 2020
  • Műfaj: hard rock, heavy metal
  • Értékelés: 9/10
  • Tracklist: 01. Nincs fék 02. Titkos rajongód 03. Mindig magas a tét 04. Túl mélyen jártam 05. Gépvilág 06. Mosolyogva 07. Csak az másnak szólt 08. Hányszor kell égni? 09. Nyögsz mint a gép 10. Játszmák
Még valamikor 2012-ben, Megszólalok címmel jelent meg a budapesti Sub-Zero bemutatkozó nagylemeze, kifejezetten remek terjesztési módszerrel: a HammerWorld magazin aktuális számának mellékleteként, így országszerte több ezer fémzenéért rajongóhoz juthatott el, ezek után mégsem hallottunk annyit a srácokról, mint szerettünk volna. Engem is meglepett, de meg kell mondjam, marhára örültem neki, hogy a közelmúltban elkészült A rozsda lelke című második anyaguk. Idestova nyolc évet kellett várni rá, de megérte! Klasszikus vonalas hard rockot és ízes, a nyolcvanas években gyökerező heavy metalt hallhatunk számtalan jól kivehető, a mérleget mégsem a rosszabbik oldalra eldöntő hatással. Kevés hasonló, ennyire kedvemre való muzsikával találkoztam mostanában.


Általában félve közelítek az ennyire 'true' dolgokhoz, pláne a sokadik klasszikus magyar metal cucchoz, egy kis egészséges para pedig ez esetben is megvolt, de már konkrétan a nyitó Nincs fék hallgatása közben elszállt minden minimális előítélet. Megjegyzem, egy hammeres terjesztés baromi jót tenne az albumnak, mert így félő, hogy csak a boldog kevesek fedezik fel, holott piszkosul kijárna a bandának az országos elismertség: befogadható, kellemesen súlyos zene, okos, de mégsem szájbarágós szövegek, remek ének és pazar hangszeres játék jellemzi a lemez egészét, nem beszélve a jól sikerült keverésről és produkcióról. Nem mondom, hatás az van rengeteg - a Deep Purple-től a Megadethig tényleg kijut a jóból, de hát ha ebben a műfajban bárki tud nekem újat mutatni 2020-ban, azt megdicsérem. Az mondjuk még engem is meglepett, hogy mennyire berántott a dolog, főként a Titkos rajongód, a Mindig magas a tét, a Gépvilág, a Nyögsz mint a gép és a Csak az másnak szólt esetében. Legelső esetében mondjuk először furcsa volt a balladás megközelítés, de a refrénre megjött az a bizonyos szikra és instant kedvenc lett a szám. A zenei megoldások, megjegyzem, magam sem tudom, miért, de kilóra megvettek, hiába jött ki belőlem többször is az ezt már hallottam-érzés, valamit nagyon elkaptak most a srácok, ezt az érzést pedig nem nagyon kéne elengedni. A szövegek is baromira tetszenek, hiszen rólunk, nekünk, a mindennapokról és a minket körülvevő világról szólnak. Hitelesek, igazak és nem kioktatóak, bárki hallgató találhat számára értékes gondolatokat a sorok között.


Egy véletlen YouTube-os hallgatásból a közelmúlt egyik legstabilabb kedvencét sikerült felavatnom a Sub-Zero legújabb albumának képében. Ha szereted a valódi hangszerekből áradó, hamisítatlan fémzenét, az Ossian-Kalapács vonalhoz illeszkedő igényes előadásmódot és szövegvilágot, akkor A rozsda lelke a te albumod (is)!

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 10., csütörtök

Aurora - hamarosan érkezik a 'Más világ' című akusztikus album

Október másodikán érkezik és már előrendelhető a legendás győri punkzenekar, az Auróra Más világ című akusztikus nagylemeze, melyen egy új mellett 17 klasszikus dal hallható izgalmas, újrahangszerelt változatban. A különleges kiadvány mellett megjelenik az idén 25 éves Keserű cukor nagylemez újrakiadása is, az eredetileg 1995-ben megjelent, a zenekar "legmetalosabb" lemezeként emlegetett és az idők folyamán a korai klasszikusokhoz is felérő albuma a 25 éves jubileumi alkalmából remaszterizált változatban, digipak csomagolásban lesz ismét kapható.

 

Mindkét kiadvány rendelhető a zenekar honlapján: AURORA RENDELÉS


A zenekar az akusztikus nagylemezről és terveikről: “Nagy örömmel, szenvedéllyel, izgalommal és szeretettel készítettük el a régóta beígért akusztikus lemezt Más világ címmel. Ne egyszálgitáros tábortűz mellett rögzített dalokat várjatok, valójában egy áthangszerelt válogatást álmodtunk meg és hoztunk össze közreműködő Barátainkkal. 17 régi dallal köszönünk meg és zárunk egy korszakot, egy új szerzeménnyel pedig átvezetünk Benneteket a februárban megjelenő új albumhoz, amelynek rögzítése jelen pillanatban is zajlik. Az akusztikus lemezzel egyidőben újra kiadásra kerül az idén 25 éve napvilágot látott Keserű cukor is, valamint ugyancsak a Hammer gondozásában sorban elérhetővé tesszük a régi, eddig nehezen beszerezhető kiadványainkat.”

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 9., szerda

Jól nyomják a csajok! | Thundermother: Heat Wave (lemezbemutató)


INFO-BOX
  • Zenekar: Thundermother
  • Album: Heat Wave
  • Kiadó: AFM
  • Megjelenés éve: 2020
  • Műfaj: hard rock
  • Értékelés: 9/10
  • Tracklist: 01. Loud And Alive 02. Dog From Hell 03. Back in '76 04. Into The Mud 05. Heat Wave 06. Sleep 07. Driving In Style 08. Free Ourselves 09. Mexico 10. Purple Sky 11. Ghosts 12. Somebody Love Me 13. Bad Habits

Mi jut eszedbe Svédországról? ABBA, húsgolyó, IKEA? Oké... Menjünk egy kicsit tovább. Ez a nemzet számos remek rock- és metalbandát adott az idők során, elég csak a The Night Flight Orchestrára, a Europe-ra, az Eclipse-re, az In Flamesre, a Sabatonra vagy a Therionra gondolni, hogy többet hirtelen ne soroljak fel. Ha valamiről kiderül, hogy svéd alkotás, tuti garancia van rá, hogy működik. Az esetek nagy többségében legalábbis győzedelmeskedik a papírforma, ahogy most is, habár jelzem, az első előzetesig fogalmam sem volt arról, hogy milyen nemzetiségűek ezek a csajok. Egyszerűen csak arra voltam kíváncsi, hogy nyomják az AC/DC, a Motörhead és a Led Zeppelin nevével fémjelzett klasszikus hard rockot. Bármi elfogultság nélkül mondhatom: kiválóan. Sőt, megkockáztatom akár azt is, hogy egyes férfialakulatokat is le tudnának zenélni a színpadról, ha erre mostanság lenne lehetőség. Úgy érzem, pláne megszámlálhatatlannak tűnő hallgatás után, hogy most pont erre a lemezre volt szükségem. De hogy miért is?


Kérem szépen, ezek a csajok aztán tudnak nótákat írni! Persze, ez csak egy dolog. Az is kell a kedvező összképhez - a csábító megjelenésen kívül -, hogy ne csak el, hanem elő is tudják adni őket, és basszus, ez a négy (már bocsánat a kifejezésért, de) csirke elképesztően jól tolja azt a mocskos rock 'n' rollt, amit jómagam, remélhetőleg sok ezer hasonló rockrajongóval együtt imádok. A recept adott: a főként hetvenes évekbeli, legalábbis ott gyökerező valódi, klasszikus hard rock muzsika (a már említett AC/DC-Led Zep-Motörhead vonalon) megfejelve néhány, a sorba igazán illő balladával plusz angyalian mocskos hanggal - és kész a tökéletes rocklemez. Érződik, hogy mit és honnan tanultak a csajok, visszatetszést azonban egy pillanatig sem kelt, amit csinálnak, mert veszettül jó és kész! Gyenge nótát a tizenháromból legfeljebb nagyítóval lehetne találni a masszív ötvenperces anyagon, hiszen még a gyenge slágerlista várományos-kópiának ható Sleep is úgy megállja a helyét, mint ide Mátészalka, de ami a cucc lényegét, igazi sava-borsát adja, az a húzós, egyből berántó rocknóták sora, amiből számomra magasan kiemelkedik a Back In '76, mert tényleg olyan, mintha 1976-ba repítene vissza, de óriásiakat lehet rázni a Loud and Alive - Dog From Hell - Into The Mud - Mexico sorra is. Direkt nem emeltem ki a Driving In Style-t, habár remek nóta, de bakker, akkor is az Iron Maiden klasszikusát, a 2 Minutes To Midnightot juttatja eszembe, bár betudom annak, hogy túl sok Maident hallgatok, de akkor is, na... Túlságosan is hasonlít. Nem mintha ezzel baj lenne, sőt, inkább megmosolyogtató. (Maga a dal egyébként az összes többivel együtt király, csak szólok.)




Igazából semmi különösebb elvárásom nem volt ezzel a cuccal kapcsolatban, csak bepattintottam egy délelőtt, hogy lehessen valami újat hallgatni pötyögés közben és erre tessék, most már viszem magammal mindenhova telefonon, ahhoz pedig, hogy berendeljem a CD-t is, már nem sok kell. A hangzás a műfajhoz illően pazar, pont ott és annyira horzsol, ahol és amennyire kell, bár az AFM soha nem ad ki gyenge cuccot, ezt már megszokhattuk. Ha rám hallgatsz, teszel egy próbát a koronggal, hidd el, megéri! A maximális pontot csak és kizárólag azért nem adom meg, mert még megint a fejemre olvassák, hogy mennyire elfogult vagyok... Képzeljétek azt, hogy az az erős kilences ott fent egy halvány tízes! Béke, szeretet, rock 'n' roll! \m/

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 8., kedd

Omega Diatribe - saját szavaikkal mutatják be a 'Metanoia' nagylemez dalait


Szeptember 4-én megjelent és alább meg is hallgatható a budapesti, extrém groove metalban utazó Omega Diatribe régóta várt Metanoia című negyedik lemeze, amit a neves svéd producer, Jens Bogren közreműködésével készítettek el. A zenekar Szeptember 12-én indítja az őszi lemezbemutató turnéját a Dürer Kertben megrendezendő X. Tattoo The Sun Fesztiválon, ahol olyan csapatok lépnek fel még, mint a Watch My Dying, a Cadaveres, a divideD vagy a Beerzebub. (Jegyek korlátozott számban!) Most pedig hadd szóljon az új lemez, a zenekartagok kommentárjaival!

You Can't Save Me
Ez volt az első dal, amit a Trinity megjelenése után először raktunk össze tudatosan a Metanoia lemezre. Már a dal megszületésénél tudtuk, hogy ez lesz a nyitó tétel a korongon, így ennek fényében tudtunk tovább építkezni. Milánnak ez volt az első szövege amit a zenekarba hozott, aminek szövegvilága az életének egy viszonylag hosszabb periódusát zárja le.


Grinder Of Self
Ebben a dalban hallható témák több mint a fele, már 2011-ben megíródott. Minden dalírós időszakban felütötte a fejét, hogy meg be kéne fejezni a dalt az adott lemezre, de úgy fest, hogy ennek most jött el az ideje! A szokottnál még mélyebbre hangolt gitárok egy buldózer erejével teperi le a hallgatót, ami óriásit fog szólni a koncerteken is!


Parallel
Ha egy dalt kellene kiemelnünk a lemezről, hogy melyik foglalja a legjobban össze az új lemezt akkor biztos a Parallel lenne az. Hihetetlenül érett dalnak érezzük ami szinte magától megíródott, egy pillanatig sem kellett görcsölni felette. Amikor elküldtük a videós stábnak az általunk klip-potenciálisnak titulált dalokat, egyöntetűen erre a dalra voksoltak, mint első klipes dal a lemezen.


Death Touch
Talán ebben a dalban mertünk a legjobban kísérletezni, hiszen számos különféle zenei stílusok ötvöződnek ezen tételben. Ezt a dalt volt a legnagyobb kihívás megírni a lemezre, számtalan verzió készült belőle míg elnyerte a végleges formáját, ráadásul több dalcím ötlet is volt rá, de végül az eredeti munkacímre voksoltunk, a Death Touch-ra, ami többeknek talán ismerős lehet Jean Claude Van Damme Véres játék c. filmjéből.


Isolation
Gondolom többen arra fognak asszociálni, hogy a The Network (1976) c. filmből átültetett monológ napjaink járványhelyzetére utal, közben korántsem. Ez a tétel már tavaly Szeptemberben elnyerte a végleges formáját, mikor a korona-őrület még csak a láthatáron sem volt. Sokkal inkább napjaink civilizációjára szeretnénk reflektálni a dalban elhangzotakkal, de valóban kísértetiesen passzol a pandémia okozta felfordulásra is egyaránt.



Global Fire
Az egyik legagresszívabb tétel a korongról, igazi koncertnóta. Témában pedig az Isolation vonalát viszi tovább, kicsit más aspektusból rávilágítva a jelenkori problémákra, amit az emberiség okoz magának. Ez is az első dalok között született meg a Metanoia lemezre.


Metanoia
A lemez talán egyik legmelankólikusabb tétele, ami fontos kérdéseket boncolgat világunk működéséről, napjainkban. Milán második szövege amit a zenekarba hozott, ami olyan szinten korrelál a dal hangulatával, hogy úgy döntöttünk ez a tétel lesz az új korong címadója.


Mirror Neuron
Ez a dal az ékes példája arra, hogy mennyi stíluselemet beengedtünk ezúttal a zenénkbe, hiszen itt a punk/hardcore világtól egészen az industrial hatásokon át minden fellelhető. Oszlopos része az új koncertműsornak, garantáltan meg fogja mozgatni a közönséget!


Coronal Mass Ejection
Ez a dal készült el utoljára a lemezre, viszonylag ezzel is sokat dolgoztunk, míg elnyerte a végleges formáját. Ugyan egyelőre nem szerepel a koncertműsorban, de ettől függetlenül egy nagyon fontos részét alkotja a lemeznek, hiszen szövegvilágilag a zenekar kitartását szimbolizálja, hiszen bármilyen nehézségeket is sodort elénk az élet az utóbbi 12 évben, a zene és a zenélés szeretete mindig felül tudott kerekedni azokon.


Long
Az egyik legmélyebb tartalommal bíró dal a korongon, hiszen az egyik legjobb barátunk, Hosszú 'Long' Gábor emlékére íródott. Két vendégzenész is elhelyezte a névjegyét ezen tételben, mégpedig Drótos Gábor a Gutted-ből, aki kiváló vonósszekcióval járult hozzá az összképhez, valamint K. Fangler Péter a Fangler's-ből, akinek játéka a dal outro részében hallható.

Meghallgatás: https://youtu.be/x4d9H257Jx4

Az albumról nemrégiben mi is írtunk, a képre kattintva olvasható Metanoia-lemezbemutatónk!

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 7., hétfő

Feltárul és a mélybe ránt | Tengerszem: Képzelgések (lemezbemutató)


INFO-BOX
  • Zenekar: Tengerszem
  • Album: Képzelgések
  • Kiadó: Edge Records
  • Megjelenés éve: 2020
  • Műfaj: progresszív rock
  • Értékelés: 9/10
  • Tracklist: 01. A hírnök 02. A nyughatatlan 03. Hetedik 04. Képzelgések 05. Gaia 06. Szíven szúrt a Karma 07. Van-e még? 08. Tengerszem 09. Viharban táncolni 10. Ima 11. A tragédia színháza
Nagyon ment a szellemi foci kicsiny főhadiszállásunkon, hogy ki is merje bevállalni a szeptemberi HammerWorld magazin mellékleteként megjelent, Tengerszem névre hallgató projekt debütlemezének ajánlóját, aztán végül csak rám maradt, miután egész pontosan december közepe óta lelkesen mondogattam, mennyire jó cucc lesz majd ez, ha végre kigördül, hiszen az előzetes nóták a meggyőzőnél is erősebbek voltak, számomra legalábbis rendkívül nagy ígéretet jelentettek. Azt most hagyjuk, hogy az egykori Gyöngyvér soraiból ismert Mazán Attila és az X Faktor-győztes Danics Dóra duója ez - így már talán érthető, miért is volt ennyire várós a tizenegy dalos Képzelgések album.

Rengetegszer felvetődött bennem, hogy a már hallott dalok (Ima, A tragédia színháza, Gaia) alapján mire is számítsak. Mennyire vág az egyik, ha nem a legnagyobb hazai rock/metal kiadó profiljába ez a zenei világ, ami sokaknak már túl művészkedősnek tűnhet? Van létjogosultsága egy ilyen egyedi dolognak manapság? - és még sorolhatnám, de mikor kiderült, hogy szeptember elején végre meggyőződhet róla bárki, aki elballag a legközelebbi újságoshoz, éreztem, hogy azért több is van ebben, mint várnám és ismételten igazam lett, mint ahogy az esetek 99 százalékában lenni szokott.



Ha már veszed a bátorságot és felteszed az albumot, ne legyenek előítéleteid! Attól, hogy Danics Dórát az egyik kereskedelmi csatorna főműsoridőben sugárzott énekelgetős műsorában ismerhettük meg, itt aztán igazán kiderül, mennyi power és dögösség van a hangjában, sőt! Ha kell, lágyan, finoman és gyönyörűen, ha viszont úgy kívánja a dal, akkor karcosan és falrepesztően dalol, elképesztően jól bánik a hangjával, idomul a nótákhoz, elegendő krafttal és technikával rendelkezik ehhez a műfajhoz, amit... amit még nem igazán sikerült belőnöm a palettán. Az info-boxban progresszív rockot írtam, persze, mert ez fedi le legjobban a Tengerszem első albumának egészét, de vannak itt popos és szimfo-hatások is, mégsem mondom azt, hogy a Nightwish-tengelyre lövöm be őket, mert az nagyon nem fedné a valóságot. Sőt, talán inkább a hazai Nova Prospecthez lehetne leginkább hasonlítani a zenei és kicsit talán a szövegvilágot is, de mivel az ilyen direkt dolgoknak sosem voltam híve (bár muszáj valahogy belőni az irányt az olvasók számára, ugyebár), hát hagyom is és inkább beszélek egy kicsit a dalokról.



Amikkel az égvilágon semmi gond nincs. Őszintén tartottam attól, hogy elmegy egyfajta póz és művészieskedés irányába az egész dolog, de hallgatás közben egy pillanatig sem merült fel már bennem hasonló, pláne a nyitó szám hallgatása közben már a nagyon metal kifejezés is elhagyta a számat, ennél pedig aligha kell nagyobb dicséret. Az eddigi közel harminc hallgatás pedig megerősített abban, hogy erre a muzsikára, szövegekre és úgy az egész Tengerszem-jelenségre óriási szükség van, pláne a mai vészterhesnek kikiáltott időkben, már csak azért is, mert a magyar front idén nem nagyon kápráztat el teljesítményével, de Mazi és Dóra duója stabilan 2020 egyik legigényesebb magyar nyelvű rockzenei albumát hozta el egészen konkrétan úgy, hogy tök mást vártam, mint amit végül kaptam, de tökre elégedett vagyok vele és kész. Egyedül a hangzás az, amin én combosítanék a jövőben - oké, hogy sufnituning megoldással egy garázsban és egy szobában vették fel az egész cuccot, ami nagyon is átjön - jelzem, hogy tök pozitív értelemben -, de kicsit több energiával és dinamikával ez még jobb lehetne, mint amilyen, úgyhogy tessék rámenni a dologra, mert megérdemli!

Aki szereti a kicsit mélyebb, gondolkodósabb szövegeket és az igényes, kiérlelt, kalandozós zenei témákat, garantáltan a szívébe zárja ezt az albumot. A kő metalosoknak tutira bejön majd a nyitó Hírnök vagy épp a folytatásban érkező Nyughatatlan, de a címadó és a határozottan vad metalos beütéssel bíró személyes kedvencem (Van-e még?) is telitalálat lehet annak, aki a durvább vonalat szereti, aki viszont szeretne kicsit elszállni, vagy viharban táncolni, az nyugodtan temetkezzen csak bele az egész lemezbe - garantálom, hogy napokig mást nem lesz kedve hallgatni, mert ahogy a Gaia című dalban is elhangzik, a Képzelgések egy olyan anyag, ami egyszer csak feltárul és a mélybe ránt. Kiváló album, ritka üde színfolt.

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 5., szombat

Phoenix Rt. - balladás dalpremierrel indul a 'Jelzőfény' nagylemez előrendelése


Újabb dalt mutatott be az idén 7 éves Phoenix Rt. a 2020. október 2-án megjelenő Jelzőfény nagylemezről. Az Ami ránk vár ballada a harmadik az idei új dalok sorában, a felvidéki Csallóköz legaktívabb, egyre népszerűbb triójának az új korongja pedig már előrendelhető a zenekar honlapján, méghozzá 3 különböző csomagban. A felvételek Érden készültek Varga Zoli producer közreműködésével. A borítót Nagy Attila tervezte, a fotókat pedig Király Győző készítette. Az előrendelői oldal itt érhető el: PHOENIX RT. ELŐRENDELÉS



A “Kis Csomag” egy CD-t és egy dedikált posztert tartalmaz, a “Pólós csomagot” a srácok egy, a lemezhez készült új pólóval egészítették ki, valamint a törzsrajongók és azok számára, akik támogatni szeretnék a zenekart készült a “Támogatói csomag”, amely többek közt egy táskát, felvarrót, matricát, pengetőt is rejt a lemez és a póló mellett.

Puss Tamás énekes, basszusgitáros:
"Úgy érezzük, a zenekar eddigi legerősebb, legütősebb lemeze készült el, tele meglepetésekkel. 10 vadonatúj dal található rajta és egy Kalapács átdolgozás. Szerintünk a Mi kell több?! lemezünk méltó folytatása. Soha nem dolgoztunk még át dalt más előadótól, nagyon izgalmas volt a feladat és nagyon élveztük, ugyancsak nem készült még duett sem egyik lemezünkön sem - ez is egy kiemelkedő tétele az úgy anyagnak. De, hogy párat említsek még, van kicsit akusztikusabbra hangszerelt dal a lemezen, és egy pop-punkos nóta is a többségben metalos hangvételű dalok között."



Bár a lemez írása, felvételei egész évben zajlottak, és a május elejére tervezett stúdiózást csúsztatni kényszerültek, már januárban megjelent egy friss dal, a YouTube-on rövid időn belül szép nézettséget elért Nincs mit vesztenem klipje, melyet májusban a Nem marad szótlan követett a lemez második előfutáraként. A dalok gyorsan közönségkedvenccé váltak, a zenekar pedig ígéri, hogy a lemez további 9 dalában sem fog senki csalódni.



Phoenix Rt. - Jelzőfény // 2020.10.02. EDGE Records
01. Nem marad szótlan
02. Nincs mit vesztenem
03. Engedd el
04. Ami ránk vár
05. Jelzőfény (feat. Diószegi Kiki)
06. Mielőtt elrugaszkodom
07. Fekete
08. Elkéstél
09. Tiszta lappal
10. Másnapos szerenád
11. Nincs baj (Kalapács cover)

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

Drastic Times dal- és klippremier: új zenekarral mutatkozik be az Ideas tagsága


Új zenekart hívott életre az Ideas tagsága, Preil Tibor, Békési László, Torma Mihály és Seres Krisztián zenészekhez Suták Vanda énekesnő csatlakozott, az így született Drastic Times pedig máris egy friss dallal és videoklippel mutatkozik be. Az Egy test, egy lélek egy kifejezetten vegyes, több stíluson átívelő dal, melyben megtalálható az igazi, erőteljes gótikus metal, modern elemek, súlyos, lejjebb hangolt gitárok és doomos riffek, tiszta női és férfi ének, illetve hörgés és károgás is.

A dalt Békési László, Seres Krisztián és Preil Tibor zenekartagok irányítása alatt rögzítették, a keverés és a mastering pedig Schmiedl Tamás (MD Stúdió, Sopron) munkája. A videó az ImagiCORE stábjával készült, Németh “Kobe” Dániel rendezővel.



Preil Tibor gitáros a dal szövegéről, üzenetéről:
"Egy gyermekkorban átélt trauma, ami végigkísér életed során felnőttként is. A folyamatról és a mindennapi harcról szól, hogy elfogadd önmagad és a benned élő gyermeket, aztán a problémát előásva teljes életet élj."

Seres Krisztián gitáros a dalról:
"A dal már tavaly készen volt zeneileg, több másikkal együtt, de ez volt az, amellyel úgy éreztük, érdemes elindítani a zenekart. Metal, kicsit gothic, de vannak benne modernebb elemek is. A klipet még március elején forgattuk, tehát még egy szabadabb világban, bár a koronavírus miatti feszültség már ott volt a köztudatban akkor is, így egy picit hatással lehetett a klipre, persze inkább tudat alatt."

Suták Vanda énekesnő az új zenekarról:
"Nagyon szeretek a srácokkal együtt dolgozni. Mindannyian másban vagyunk jók, sokszínűség jellemzi a saját ízlésünket is, így mindig adódnak változatos ötletek - mindezt természetesen a metal berkein belül! A Drastic Times-t - a név kötelez - 2020 eseményei és a bennünk kavargó érzések, gondolatok teremtették. Mindig igyekszünk komolyabb, mélyebb témákat dalszövegekbe önteni, a zenénken keresztül pedig érzelmeinket átadni egy-egy történet kapcsán."


A Drastic Times tagsága 2019 őszén állt össze Tatabányán. Zenéjükben a súlyos gitárok mellett fontosak a dallamok, a változatosság, illetve az elgondolkodós, de alapvetően pozitív kicsengésű szövegvilág is. A zenekar folyamatosan dolgozik az újabb dalokon, terveik szerint amint a vírushelyzet azt engedi, szeretnek minél többet koncertezni. Bár az Ideas hangszeresei játszanak a zenekarban, előbbi nem oszlott fel. Korábban ezt a közlemény jelent meg a zenekar Facebook oldalán:

Az Ideas továbbra is létezik, nem oszlott fel, nem váltott nevet, de jelenleg most egy inaktív állapotban van. A jövőben, ha úgy alakul, és a körülmények is adottak, az Ideas is fel tud majd lépni, koncertezni. A Drastic Times viszont egy új zenekar, új dalokkal, ez van a fókuszban. Nincs kizárva persze, hogy koncerten előveszünk majd bónuszként egy-egy Ideas dalt, de akkor sem a szimfonikus slágereket, hanem inkább az első három lemezről, tehát a súlyosabb, eklektikusabb, esetenként hörgős tételeket. A tagokban van átfedés, és természetesen az Ideassal szerzett rutint is felhasználjuk a Drastic Times-ban, de két külön zenekarról van szó.

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog

2020. szeptember 4., péntek

Az a titok, hogy nincs titok | Omega Diatribe: Metanoia (lemezbemutató)


INFO-BOX
  • Zenekar: Omega Diatribe
  • Album: Metanoia
  • Kiadó: Metal Scarp Records
  • Megjelenés éve: 2020
  • Műfaj: extrém groove metal
  • Értékelés: 9/10
  • Tracklist: 01. You Can't Save Me 02. Grinder Of Self 03. Parallel 04. Death Touch 05. Isolation 06. Global Fire 07. Metanoia 08. Mirror Neuron 09. Coronal Mass Ejection 10. Long
Ha megkérdeznéd, melyik hazai album megjelenését vártam különösen az év második felében, akkor az Omega Diatribe negyedik, Metanoia címre keresztelt korongja igen előkelő helyet foglalna el. Egészen konkrétan a 2018 tavaszán napvilágot látott, hármas - és frappánsan - Trinity című lemez agyon- és folyamatos hallgatása óta várom már, mivel rukkolnak elő legközelebb a srácok, ha pedig így vagyok egy banda cuccait illetően, az nálam csak jót jelenthet - ez olyan, mint amikor becsukom egy kedvenc szerzőm újabb könyvét és azt mondom, hogy remélem, a következő minél előbb jön, mert ebből nem volt elég ennyi. 

Szóval, valahogy így voltam a legújabb OD lemezt illetően, na meg úgy, hogy amit Hájer Gergőék csinálnak, az csakis jó lehet. Aztán jött az első (Parallel), majd a második (Mirror Neuron) előzetes, én pedig nem győztem kapirgálni az államat a padlóról, ugyanis mindenre számítottam, csak arra nem, amit kaptam. Aztán megérkezett szépen a komplett anyag is, de legnagyobb sajnálatomra elsőre nem igazán tudtam mit kezdeni vele. A második félidőre mintha kezdett volna beérni, de úgy gondoltam, érdemes félretenni és inkább többet ülni rajta, mert az nem lehet, hogy én ezt az alkotást ne szeressem. És láss csodát, a következő (és az azt követő számtalan) hallgatásra már úgy működött, mint az elődje, s mintha régi ismerősök lennénk, úgy vágtam a témákat, ráztam a fejem és engedtem a fülemnek, hogy átadja magát annak, amit hall. Szóval, ez a példa is remekül bizonyítja, hogy nem feltétlenül baj, ha elsőre nem működik valami. Ha pihenteted, meglátod, hogy elsülhet jól is. (Persze vannak anyagok, amiken nem segít az ég, és nincs az az Isten, hogy jóra lehessen őket hallgatni, de ebbe most ne menjünk bele...) 

A Metanoia viszont itt van és hála égnek, működik, de még hogy! (A mumusként emlegetett hármas lemez-szindrómán nem hogy túllendült a csapat, de olyan simán, görcsmentesen vették, hogy az tanítani való.) Igaz, kell hozzá a hangulat, meg hogy az ember felvegye a fonalat - szóval lehetőleg ne a buszmegállóban állva dobjátok a fületekbe reggel negyed nyolckor, mert akkor nehéz lesz rágyógyulni -, de még ha a nyitó You Can't Save Me nem is kap el annyira, mint várnád (bár engem egyből a falhoz vágott), a folytatásban érkező Grinder Of Self garantáltan meghozza a kedved ahhoz, hogy végigpörgesd az albumot. Pláne, ha a szintén idei Lamb of God már annyira a könyöködön jön ki, mint ahogy egyébként el is várom, ez a közel negyven perc egyáltalán nem fog fájni, legfeljebb csak annak, aki nem szereti a gyilkos, de mégis igényes metal muzsikát, ami úgy ki van matekolva, mint a hétszentség, de ezt mégis képes elengedni a hallgató, mert tuti, hogy valami nem e világit hall. És bizony az eddig jól bevált, alapvetően extrém groove metalként jellemezhető vonulat megmaradt, tökéletesen is működik a dalok túlnyomó részében, viszont a negyedik Omega Diatribe-lemezen olyan dolgokat is hallani vélhet az ember, amire garantáltan nem számított a brigádtól: a szárnyaló dallamoktól a pattogós, HC-punk pillanatokig olyan easter-eggekkel vértezték fel ezt a dalcsokrot Hájer Gergőék, hogy még a hozzám hasonló, sokat tapasztalt hallgató is meglepődik.



De a spoilereket illetően legyen is elég ennyi, hiszen a Metanoia az a lemez, amit meg kell hallgatni. Először azért, mert az egyik legjobb, legnagyobb fejlődési ívet leíró hazai banda műve, másodszor azért, mert büntet, mint a túlerőspistázott leves, harmadszor pedig, mert azt mondom. Ezzel együtt pedig szemét módon elhallgatok olyan tényeket, mint hogy az új színskála sokkal terjedelmesebb, mint azt elcsepegtettem, s mint minden kiváló albumon, itt is tartogatnak a dalok olyan pillanatokat, hogy ember legyen a talpán, aki elsőre megbirkózik velük. Felmerült bennem, hogy meg lehet-e ugrani a Trinity szintjét, az általa kijelölt utat, de azt kell mondjam: igen, sőt, még nagyobbat sikerült villantani, mint az várható volt. Ezúttal nem Tue Madsen felügyelete, irányítása mellett készült a korong, hanem Jens Bogrennel, aki bizony istenesen kihozta a maximumot, ha így tetszik: a dögöt a srácokból úgy, hogy a megszokott lényeg nem hogy elveszett volna, de totál új színeket is kapott, a megszólalás (meg persze a lenyűgöző borító) tekintetében ez bizony egy bika anyag. Nem volt szerencsé(tlensége)m ahhoz, hogy egy méretes vasbeton falhoz csapjanak, bár sokszor kilátásba helyeződött már, de mindegy is: valahogy így képzelem el a cselekvést és csak könyörögni tudok, hogy ne kelljen a valóságban megtapasztalnom, milyen is az. Inkább maradok a Metanoia dalainál.

De a kilenc dalból most direkt nem emelek ki egyet sem, mert egyáltalán nem látom értelmét. Egy ilyen kerek, egységes alkotást nehéz, sőt, szinte lehetetlen is megbontani, bár annyit azért elárulhatok, hogy a hetes sorszámú címadó dallal kezdődő etap egy fokkal közelebb áll hozzám, mint az azt megelőző, s ezzel nem azt mondom, hogy az első hat track bármiben is gyengébb lenne, egyszerűen ez vagyok, ilyen vagyok és kész. Ahogy a címben is ott figyel, itt tényleg az a titok, hogy nincs titok, mert minden nyilvánvaló, legalábbis azzá válik, ha meghallgatod a negyedik Omega Diatribe-albumot: profi zenészek és előadók összehoztak egy olyan lemezt, ami után egy veterán banda minden létező ujját megnyalná, beleértve egyéb testrészeket is. Mindenféle nyilvánvaló, vagy épp kevésbé nyilvánvaló hatás keresése teljesen felesleges, hiszen a dalok külön egyéniséggel rendelkeznek, és a fanyalgókat garantáltan elküldik egy megboldogultabb részre.

Az talán elmond valamit - a semminél mindenképp többet -, hogy sokadik hallgatás után is a kilences Coronal Mass Ejection és a záró Long lett a szívem csücske, ezek után pedig szerintem nem is érdemes ragozni a ragozni valót, csak annyit tennék hozzá, hogy a jelenlegi kedvezőtlen körülmények ellenére is irány a következő OD-koncert, mert egyrészt a nyakamat merem rátenni, hogy ezek a nóták élőben még jobban működnek, meg hát egy ilyen bulit vétek lenne kihagyni, ennyi kockázatot pedig csak megér a tepsi épségünk, nem igaz?



Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről és újdonságokról, akkor kövesd a blogot a Facebookon is! Köszönjük \m/

Follow our Facebook page for fresh news and pieces of information here: facebook.com/maximumrockandrollblog