INFO-BOX
- Zenekar: Thundermother
- Album: Heat Wave
- Kiadó: AFM
- Megjelenés éve: 2020
- Műfaj: hard rock
- Értékelés: 9/10
- Tracklist: 01. Loud And Alive 02. Dog From Hell 03. Back in '76 04. Into The Mud 05. Heat Wave 06. Sleep 07. Driving In Style 08. Free Ourselves 09. Mexico 10. Purple Sky 11. Ghosts 12. Somebody Love Me 13. Bad Habits
Mi jut eszedbe Svédországról? ABBA, húsgolyó, IKEA? Oké... Menjünk egy kicsit tovább. Ez a nemzet számos remek rock- és metalbandát adott az idők során, elég csak a The Night Flight Orchestrára, a Europe-ra, az Eclipse-re, az In Flamesre, a Sabatonra vagy a Therionra gondolni, hogy többet hirtelen ne soroljak fel. Ha valamiről kiderül, hogy svéd alkotás, tuti garancia van rá, hogy működik. Az esetek nagy többségében legalábbis győzedelmeskedik a papírforma, ahogy most is, habár jelzem, az első előzetesig fogalmam sem volt arról, hogy milyen nemzetiségűek ezek a csajok. Egyszerűen csak arra voltam kíváncsi, hogy nyomják az AC/DC, a Motörhead és a Led Zeppelin nevével fémjelzett klasszikus hard rockot. Bármi elfogultság nélkül mondhatom: kiválóan. Sőt, megkockáztatom akár azt is, hogy egyes férfialakulatokat is le tudnának zenélni a színpadról, ha erre mostanság lenne lehetőség. Úgy érzem, pláne megszámlálhatatlannak tűnő hallgatás után, hogy most pont erre a lemezre volt szükségem. De hogy miért is?
Kérem szépen, ezek a csajok aztán tudnak nótákat írni! Persze, ez csak egy dolog. Az is kell a kedvező összképhez - a csábító megjelenésen kívül -, hogy ne csak el, hanem elő is tudják adni őket, és basszus, ez a négy (már bocsánat a kifejezésért, de) csirke elképesztően jól tolja azt a mocskos rock 'n' rollt, amit jómagam, remélhetőleg sok ezer hasonló rockrajongóval együtt imádok. A recept adott: a főként hetvenes évekbeli, legalábbis ott gyökerező valódi, klasszikus hard rock muzsika (a már említett AC/DC-Led Zep-Motörhead vonalon) megfejelve néhány, a sorba igazán illő balladával plusz angyalian mocskos hanggal - és kész a tökéletes rocklemez. Érződik, hogy mit és honnan tanultak a csajok, visszatetszést azonban egy pillanatig sem kelt, amit csinálnak, mert veszettül jó és kész! Gyenge nótát a tizenháromból legfeljebb nagyítóval lehetne találni a masszív ötvenperces anyagon, hiszen még a gyenge slágerlista várományos-kópiának ható Sleep is úgy megállja a helyét, mint ide Mátészalka, de ami a cucc lényegét, igazi sava-borsát adja, az a húzós, egyből berántó rocknóták sora, amiből számomra magasan kiemelkedik a Back In '76, mert tényleg olyan, mintha 1976-ba repítene vissza, de óriásiakat lehet rázni a Loud and Alive - Dog From Hell - Into The Mud - Mexico sorra is. Direkt nem emeltem ki a Driving In Style-t, habár remek nóta, de bakker, akkor is az Iron Maiden klasszikusát, a 2 Minutes To Midnightot juttatja eszembe, bár betudom annak, hogy túl sok Maident hallgatok, de akkor is, na... Túlságosan is hasonlít. Nem mintha ezzel baj lenne, sőt, inkább megmosolyogtató. (Maga a dal egyébként az összes többivel együtt király, csak szólok.)
Igazából semmi különösebb elvárásom nem volt ezzel a cuccal kapcsolatban, csak bepattintottam egy délelőtt, hogy lehessen valami újat hallgatni pötyögés közben és erre tessék, most már viszem magammal mindenhova telefonon, ahhoz pedig, hogy berendeljem a CD-t is, már nem sok kell. A hangzás a műfajhoz illően pazar, pont ott és annyira horzsol, ahol és amennyire kell, bár az AFM soha nem ad ki gyenge cuccot, ezt már megszokhattuk. Ha rám hallgatsz, teszel egy próbát a koronggal, hidd el, megéri! A maximális pontot csak és kizárólag azért nem adom meg, mert még megint a fejemre olvassák, hogy mennyire elfogult vagyok... Képzeljétek azt, hogy az az erős kilences ott fent egy halvány tízes! Béke, szeretet, rock 'n' roll! \m/
